1. Pepper

A koronavírus világjárvány beköszöntével országukban is számos megoldást találtak a beteg-ségek miatt távolmaradt munkaerő és az emberi erőforrások pótlására. Több magyarországi munkahely élt a robotok adta lehetőségekkel, és kisegítőként alkalmazták ezeket a gépeket. A legnagyobb siker a Pepper névre hallgató humanoid robot nevéhez fűződik. A robotot egy fran-cia cég az Aldebaran Robotics fejlesztette ki, sok év fejlesztő munkájának eredményeképpen 2013 óta van kereskedelmi forgalomban. Ezt a gépet a monotónia egyáltalán nem zavarja, ezért olyan cégeknek fejlesztették ki, ahol emberi erőforrásokat használnak az egyhangú munkák elvégzésére. Rengetek ilyen munkahely található hazánkban, mint például recepciók, ügyfélszolgálatok, bevásárlóközpontok. Magyarországi vonatkozásában a legnagyobb különleges-sége, hogy beszél és ért magyar nyelven. A magyar nyelvű voicebot szoftvert a Netlife Robotics fejlesztette ki. Egyedi képességei közé tartozik az a holonómikus platform amit lábakként használ. Ezek a lábak kerekekből állnak, amelyek bármely irányba képesek mozgatni a robotot. Különös ismertető jegye még a két karja, ami igazán humanoid külsőt kölcsönöz Peppernek. A mérnökök úgy fejlesztették ki a kezeit, hogy mindenféle emberi gesztikuláció kifejezésére alkalmas legyen. A fejlesztők úgynevezett specifikus mesterséges intelligenciával ruházták fel, ami azt jelenti, hogy mindig az adott munkahelyi körülményeket figyelembe véve programozzák be a robotot, például egy trafikban, az ott található árukészletről ad információkat a vevők-nek. Nagy segítségnek bizonyult a pandémia időszakában. A vírus helyzetben az volt Pepper legnagyobb hozzáadott értéke, hogy ellentétben az emberekkel, nem fertőződik meg és nem is fertőzi meg az embereket. Több hazai orvosi rendelőben is alkalmazták a robotot, aki a specifikus mesterséges intelligencia révén egy kérdőívet, egy kérdés sort tudott végig kérdezni a páciensektől, kiküszöbölve az egészségügyi kockázatot.

2. Robin

A magyar fejlesztésű robotok közé tartoznak egy másik iparág gépei, a B+N Referencia Zrt. által forgalomba hozott takarító botok. A hazai ingatlanüzemeltetési ágazat meghatározó cége önerőből kezdte fejleszteni a takarító robotokat. Az első verzió a LACI nevet viselte, majd a napjainkban kereskedelmi forgalomban megjelenő ipari takarító robot a ROBIN névre hallgat. Ezek az új generációs robotok több hazai cégben teljesítenek szolgálatot, a Honvéd Kórházban, a Groupama Arénában és a ferihegyi repülőtéren. Szij Csaba, a B+N Referencia Zrt. vezérigaz-gató-helyettese így jellemezte a robotot: "Ma már nem csak munkatársaink saját fizikai erejére és tudására alapozva, hanem a robotok alkalmazásával és azokkal együttműködve tudunk ver-senyképesebb szolgáltatásokat nyújtani. ROBIN-nal egy olyan, Európában is egyedülálló saját fejlesztésű vezérlő szoftverrel rendelkező robotot hoztunk létre, amely a jövőben további fel-adatok ellátására is alkalmas lehet." (Szij, 2019) A takarító robot a gyakorlatban is bizonyított és egy műszak alatt 1.500 m2 terület megtisztítására alkalmas, az előre programozott térkép alapján, az útjában lévő akadályokról feljegyzést készít a memóriájában, és ezeket az adatok felhasználva önállóan tervezi meg a leghatékonyabb takarítási útvonalat. ROBIN hardverét vagyis a vázát és a benne található egységeket Olaszországban gyártják. A robot szerkezete helyett magát a szolgáltatást árulja a vállalkozás. Legnagyobb előnye, akár csak Peppernek, hogy a monotonitás tűrése és a hatékonysága kimeríthetetlen. Az emberi erőforrásokkal ellentétben nem fárad el és például nincsenek gondolatai, amik leterelik a figyelmet a munka hatékony elvégzése elől.

Kis-Szölgyémi Ferenc: Bemutatkozik ROBIN, a magyar fejlesztésű takarítórobot

3. BOSCH 

A robotika fejlődése hazánkban a leglátványosabban az ipari robotok területén történt meg. A 4. ipari forradalom már hazánkat is elérte, ennek legnagyobb képviselője a Bosch hatvani logisztikai központja, ahol már a jövő ipari technológiai megoldásait használják. A Connected Hub elnevezésű raktárközpontjukban teljesen automatizált és önvezető gépek mozgatják a készleteket, és ezek a robotok kommunikálnak egymással és a központi vezérlő egységnek is küldenek információkat. A különféle jelentéseket és feljegyzéseket teljesen digitális formában végzik a gyárban, eltűntek a papír alapú feljegyzések és kimutatások. A raktározás területén teljes mértékben megvalósult az ipar 4.0 koncepció. Az Európai Parlament 2016-ban megfo-galmazott állásfoglalása szerint: "Az ipar 4.0 a termelési folyamatok olyan szervezését írja le, melynek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén: a jövő egy olyan "okos" gyárát hozva létre ezzel, amelyben a számítógépvezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását és decent-ralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján." (Smit, 2016) Ez a központ a Bosch cég harmadik legnagyobb raktárbázisa Európában, ami többféle raktározási és csomagolási szolgáltatással elégíti ki a magyarországi és regionális telephelyek árukészletét. A cég külön szoftvert fejlesztett ki a robotok mozgásának és munkájának lekövetésére, amit InTrack rendszernek kereszteltek el. Így ezeket a mozgásokat távolról is nyomon lehet követni. A gyáron belül is vezető nélküli robotok szállítják a termékeket egyik pontból a más-ikra. A gépek világon egyedülálló módon kommunikálnak egymással és az épülettechnikai be-rendezésekkel is. Például az épületben elhelyezkedő ajtókat képesek kinyitni és maguk után bezárni, valamint egymással kapcsolatot teremtve eldöntik, melyik robotnak van elsőbbsége az adott útszakaszon. A Connected Hub elnevezés jelképes, azt hivatott szimbolizálni, hogy a lo-gisztikai központot egy híd köti össze a Bosch autóipari gyárával, ahol szintén önvezető jármű-vekkel történik az egyes anyagok szállítása. A raktárban zajló folyamatok egy előre integrált alkalmazásokon és vezeték nélkül működő berendezéseken keresztül kapcsolódnak össze egy-mással. Magyarország a robotika fejlődésében nagyon előre haladt az utóbbi években. A különböző ipari, kereskedelmi vagy mezőgazdasági szektorokban nagyon elterjedt a robotok alkalmazása, amik megkönnyítik az emberek mindennapi életét és munkáját.

Bejutottunk az egyik legmodernebb magyar gyárba, ahol robotok tucatjai dolgoznak